kezdőoldal  kezdőoldal  Az Irinyi család története  Irinyi családfák  Irinyi nemesi kellékek  Egy kis földrajz  Az Irinyi család tagjai ma  Irinyi galéria  Hires Irinyiek  Irinyi források
rinyi Sándor
(festőművész, illusztrátor)

z 1840-es esztendő, február második napjának napsütötte vasárnap délelőttjén, a hófödte esztári református templomban Kovács Dániel lelkész vezetésével tartanak istentiszteletet. Az igehírdetés után a község földesúri családjának tagjai, tekintetes ifjabb Erdődy László és tekintetes Erdődy Susanna tartja keresztvíz alá az ifjú házaspár, Irinyi Mihály szántóvető és Nagy Susanna elsőszülött gyermekét, aki ekkor a keresztségben a Sándor nevet kapja. A gyülekezet a XLII. zsoltárt énekli: Mint a szép híves patakra / A szarvas kívánkozik / Lelkem úgy óhajt Úramra / És hozzá fohászkodik / Te hozzád én Istenem . . ., mindezt az alig egy hetes csecsemő hangos sírása kíséri.

Talán valahogy így zajlott Irinyi Sándor festőművész, illusztrátor, egykori keresztelési ünnepsége, azé az emberé kinek a tervei alapján később megszépül Esztár református temploma, de ne szaladjunk ennyire előre életének történetében.


 Falusi templom télen Irinyi Sándor rézkarca
Falusi templom télen
Irinyi Sándor rézkarca (Vasárnapi Újság, 1869)
 Hazatérés a vásárból Irinyi Sándor rézkarca
Hazatérés a vásárból
Irinyi Sándor rézkarca (Vasárnapi Újság, 1870)

két tekintetes keresztszülő személye azért érdekes, mert valószínűleg meghatározó hatással lehettek a kis Sándor rajztehetségének felismerésében, illetve annak kibontakozását is támogatták. Irinyi Sándor művészeti tanulmányait Pesten kezdi meg, majd Nagyváradon, Debrecenben és Nagyszalontán portréfestészettel foglalkozik.

Az 1862-63-as tanévben a bécsi, majd 1869-től (más források szerint 1862 végétől) a híres müncheni Képzőművészeti Akadémián tanul tovább. A művészetek e nagy metropoliszában, az évek során a magyar festészet olyan nagyjai tanultak mint: Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Szinyei Merse Pál, Mednyánszky László, Feszty Árpád, Vágó Pál, Rippl-Rónai József, Csók István vagy Munkácsi Mihály.


 Thury György halála Irinyi Sándor rézkarca
Thury György halála
Irinyi Sándor rézkarca (Vasárnapi Újság, 1868)
 Mátyás király szemlét tart Szabács körül Irinyi Sándor rézkarca
Mátyás király szemlét tart Szabács körül
Irinyi Sándor rézkarca (Vasárnapi Újság, 1868)

lőbb Nagykőrösön majd, 1875-ben Hódmezővásárhelyen, később Szegeden, a Szegedi VI. Osztályos Állami Főreáltanodában rajztanárként helyezkedik el. 1878-ban a reáliskola egyik termében, létrehozza Szeged első Képtárát (!). A képtárban 23 festmény kerül kiállításra, köztük megannyi saját alkotás. Mindeközben családot alapít (lásd családfa). 1875-ben megnősül, s feleségül veszi a 16 éves Arleth Matildot, kitől két gyermeke születik, Sándor és Béla. Életében minden szépnek, s idillinek tűnik.

1879. március 12-én, hajnali 2 órakor a Tisza áttöri gátját s elönti Szeged városát. A katasztrófát a történelemkönyvek a Nagy Szegedi Árvíz néven említik. A török dúlás óta ekkora pusztítás még nem volt a városban, mely ekkor teljesen elpusztul. A károkat Ferenc József személyesen is megtekinti, s az újjáépítési munkálatok vezetésére kormánybiztost nevez ki.

Az eseményekről hírt ad a világsajtó is, s a példátlan összefogás eredményeként a város újjáépítésére Amerikától Japánig, a világ minden részéről érkeznek adományok. Liszt Ferenctől Zichy Mihályig, összefog a művészvilág, s a műveikből befolyó összeggel támogatják az újjáépítési munkálatokat, hiszen egy teljesen új várost kell felépíteni. Természetesen ezen összefogáshoz csatlakozik Irinyi Sándor is, aki a katasztrófáról ekkor festi meg Szegedi árvíz című képét.


 Irinyi Sándor Szegedi árvíz című festménye
Irinyi Sándor Szegedi árvíz című festménye (1879, olaj, vászon 54x68 cm)
Fotó: a Nagyházi Galéria és Aukciósház szíves engedélyével

saládjával Pécsre költözik, s 1880-tól a Pécsi Zircz-Ciszterczi Rendi, majd Magyar Királyi Állami Főreáliskola rajztanára (ma Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola). 1860-80-as években rendszeresen, több budapesti képesújság részére készít illusztrációkat, metszeteket, s a széles közönség számára is ismert művész lesz.

Az egyik ilyen a Vasárnapi Újság, melynek kiadója az a Heckenast Gusztáv akitől, és társától Landerertől, alig több mint tíz évvel korábban, azon az ominózus 1848. március 15-kei napon egy másik Irinyi, Irinyi József, Pesten lefoglalja a nyomdagépet a forradalmi ifjúság követeléseinek, a Tizenkét pontnak a sokszorosításához. A kor legnépszerűbb képesújságának főmunkatársa ekkor egy meglehetősen fürge tollú író, bizonyos Jókai Mór. Irinyi Sándor művei 1872-től több kiállításon is szerepelnek, többek közt a Műcsarnokban is.

Az Esztáron ma is látható, 38 m magas tornyú, eklektikus stílusú esztári református templomot (lásd Esztár oldala) a hagyomány szerint Irinyi Sándor tervei alapján építették az 1887-88-as években, az akkor már 51 éve a gyülekezet szolgálatában álló, s őt annó megkeresztelő Kovács Dániel lelkipásztorsága alatt.


 Irinyi Sándor, A faluban utczahosszat című Petőfi vershez készült rézkarca
Irinyi Sándor, A faluban utczahosszat
című Petőfi vershez készült rézkarca
(Vasárnapi Újság, 1867)
 Ebédvivő lány Irinyi Sándor illusztrációja
Ebédvivő lány
Irinyi Sándor illusztrációja
(Vasárnapi Újság, 1869)


Irinyi Sándor huszonkét évi tanítás után, 1893. december 6-án, hunyt el Pécsett. Kortársai mint a hazai tanügy buzgó és fáradhatatlan munkását, a Pécsi Főreáliskola egyik legrégibb tanárát búcsúztatták. A mi emlékünkben pedig maradjanak meg gyönyörű alkotásai, művei melyek még napjainkban is felpezsdítik az árverési termek feszült légkörét.

Ezt mi sem bizonyítja jobban minthogy, 2010 tavaszán a Nagyházi Galéria és Aukciósház, "Régi mesterek és XIX. századi festmények" című árverésén Irinyi Sándor két gyönyörű festménye is szerepelt, melyek igen komoly licitemelkedés után találtak új tulajdonosra.


Források, ajánlott és felhasznált irodalom:
Jegyzett Magyar Festőművészek Almanachja. Orlikon Kiadó, Budapest
Magyarország tiszti czim- és névtára. Budapest, 1875, 1879, 1884, 1886, 1893
Osváth Pál: Bihar vármegye Sárréti járásának leírása. Nagyvárad, 1875. Laszky Ármin Könyvnyondája
Reizner János: Szeged története. Szeged, 1899-1900
Somogyi Miklós: Magyarok a müncheni képzőművészeti akadémián, in Művészet, 1912. V. sz.
Szelesi Zoltán: Adatok Szeged XIX. századi képzőművészetéhez, in A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, Szeged, 1957
Irinyi Sándor: A körösszegi várrom, in Vasárnapi Ujság, Pest, 1860. 50. sz
Irinyi Sándor metszetei a teljesség igénye nélkül, in Vasárnapi Újság: 1867/1, 1868/1/3, 1869/34/52, 1888/31
Esztár község honlapja, Az esztári református egyház története http://www.esztar.hu
Hegedűs Zoltán honlapja http://hosts.dimatarhely.hu/biharite.hu/latnivalok_elemei/esztar.html
Nagyházi Galéria és Aukciósház http://www.nagyhazi.hu/kepes.php?id=60
OSzK Elektronikus Periodika Archivum http://epa.oszk.hu/html/vgi/boritolapuj.phtml?id=00030#