kezdőoldal  kezdőoldal  Az Irinyi család története  Irinyi családfák  Irinyi nemesi kellékek  Egy kis földrajz  Az Irinyi család tagjai ma  Irinyi galéria  Hires Irinyiek  Irinyi források
rkörtvélyes

romániai Bihar megye (judeţul Bihor) legészakibb községe, Érkörtvélyes, röviden Körtvélyes. Mai neve Curtuişeni (kiejtése kurtujisény). Az Érmellék nyugati részén található község Debrecentől 45 kilométerre, az államhatártól 5 kilométerre, Irinytől közúton 20 kilométerre fekszik. A hozzá legközelebb eső város Érmihályfalva, de Debrecen felől közúton a 19-es főúton vagy vasúton Nagykároly felől, Piskolton át is könnyen megközelíthető.
 A község címerét nem ismerjük
A község címerét
nem ismerjük

község neve körtés helyet jelent, valószínűleg utalva ezzel a vidéken termő egykori sok vadkörtefára. Nevének előtagja természetesen az Érmellékhez tartozásra utal.

Mezőgazdasági szempontból a község nagyon szerencsés helyen fekszik, határában találkozik a kitűnő nyírségi fekete föld az érmellék homokos talajával. Mint talajtani vizsgálatok kimutatták a homok nem őskori beltenger maradványa, hanem kitűnő termékeny folyami homok.

Természeti adottságainál fogva Érkörtvélyesen, az Érmellék többi településéhez hasonlóan már a középkorban virágzik a gyümölcstermesztés és a szőlőművelés. Nagy Lajos király uralkodása idején Olaszországból, Nápolyból hozott szőlőfajtákkal telepítik be a vidéket.

Érkörtvélyes jelentős kultúrnövénye a görögdinnye, melyet nagy területen termesztenek. A körtvélyesi dinnye olyan híres, mint Budapesten a Csányi. Nevének említésével sajnos bármilyen eredetű dinnye könnyen eladható. A Budapestre látogató külföldi azt hiheti egész Magyarországon kizárólag csányi gazdák termesztenek görögdinnyét.

 Üdvözöljük Érkörtvélyesen
Üdvözöljük Érkörtvélyesen
Fotó: Irinyi Gábor (Nagyvárad)
 A dinnyeváros egyik utcája a körtvélyesi dinnye messzeföldön híres
A "dinnyeváros" egyik utcája
a körtvélyesi dinnye messzeföldön híres

zonban térjünk vissza eredeti témánkhoz, hiszen honlapunk célja nem a Kárpát-medence dinnyekereskedelmének elemzése. A XII. századtól kezdődően a XVII. századig Érkörtvélyesen több családnak is volt birtoka, többek közt a kiterjedt Guthynak, Inczédynek, Sebeynek és Irinyi-nek.

Érkörtvélyesen az Irinyi család első ismert tagja a XVII. században élt nemes irinyi Irinyi Zsigmond, Szathmár vármegyei szolgabíró. Első felesége nemes Bük Kata de Felső-Pulya (lásd a nemes irinyi Irinyi családfát) volt, kinek családja, a Bükiek még a XIX. században is rendelkeznek Érkörtvélyesen földbirtokkal. Zsigmond fia István már Szathmár vármegyei főszolgabíró, mint ahogyan unokája Antal is.

 A község egyik utcájának látképe
A község egyik utcájának látképe
Érkörtvélyes 2009.
 Egy jellegzetes érkörtvélyesi családi ház körülötte a nagy kerttel
Egy jellegzetes érkörtvélyesi családi ház
körülötte a nagy kerttel

eljesen véletlenül 2009 januárjában egy internetes fórumon akadtunk rá arra a 2006 februári bejegyzésre, amely szerint az egyik hozzászóló őse Irinyi Ilona volt. Másfél év múlva egy másik hozzászóló kiegészítette azzal, hogy ő is hallott egy Irinyiről, nevezetesen az egyik kászonimpérfalvi Balási feleségéről. Sőt képeket is közölt egy szürke sírkőről.

A sírkő felirata szerint Irinyi Szeréna, Irinyi Antal főszolgabíró (lásd családfa) dédunokájának nyughelyére bukkantak. Természetesen a fórum olvasóinak figyelmébe ajánlottuk a honlapunkon található megannyi Irinyi családfát, s érdeklődtünk a sírkő pontos helye iránt. A kért információkat meg is kaptuk, habár jelezték, hogy már régen jártak ott.

 A kultúrház vidám épületében ott jártunkkor éppen lakodalmat tartottak
A kultúrház vidám épületében ott jártunkkor
éppen lakodalmat tartottak
 Az 1848-ra elkészült, egy hajós neoromán stílusú református templom
A református templom, a fényképfelvételeknek
jellegzetes arcot adó fenyőfával

Amint módunk nyílt rá el is utaztunk megkeresni a szürke sírkövet. Annál is inkább mert az egyik felvétel szélén mintha valami elmosódott ábra körvonalai látszottak volna. Napokon át bolyongtunk Érkörtvélyes temetőjében, néha embermagas növényzet közt kutattunk, de a sírkőnek nyomát sem találtuk, sőt a helyiek sem hallottak rólla. Csüggedten írtunk a fórumra sikertelenségünkről. De ott megnyugtattak minket, hogy a sírkő létezik, biztosan ott van, sőt további nagy sírkövek is állnak a közelében.

Néhány hónap múlva újból ellátogattunk Érkörtvélyesre, s a véletlen folytán a jelenlegi temetőn kívül ráakadtunk a kászonimpérfalvi család nyughelyére. A kriptaépület mögötti buja növényzet szélén további három obeliszk emelkedik, ebből az egyik Szeréna és férjéé. Megtaláltuk! Első utazásunkkor egyszerűen egy másik temetőben kerestük . . .

 A nemes kászonimpérfalvi Balási család nagyon szépen felújított kriptája
A nemes kászonimpérfalvi Balási család
nagyon szépen felújított kriptája
 irinyi Irinyi Szeréna impozáns obeliszkje
irinyi Irinyi Szeréna impozáns obeliszkje
(a nyíl a címer helyét jelöli)
 A kászonimpérfalvi Balási és az irinyi Irinyi család összetett címere
A kászonimpérfalvi Balási és az irinyi Irinyi
család összetett címere
 A közel száz éves obeliszken látható felirat
A közel száz éves obeliszken látható felirat
Érkörtvélyes 2009.

Szeréna és férje nagyon szép impozáns, közel 3 méter magas obeliszkje (a növényzettel történő némi hadakozás után) váratlanul nagyon szép meglepetéssel szolgált számunkra.

Nevezetesen az obeliszk tetején (a kereszt felett), a kászonimpérfalvi és az Irinyi család címerei láthatók. Mégpedig egy úgynevezett összetett címer formájában, azaz a két család címere enyhén megdöntve egy korona alatt egyesítve, a két nemesi sarj házasságát jelképezve (a nemesi címerről bővebben lásd a Nemesi kellékek oldalt).

 Kacagányos magyar vitéz kivont karddal
Kacagányos magyar vitéz
kivont karddal
 Rabláncra fűzött koronás fő, jogarral, palástban
Rabláncra fűzött koronás fő
jogarral, palástban
 A nagyításon jól látszik a sírkő textúrája
A nagyításon jól látszik
a sírkő textúrája

A kőfaragó mester kilétét sajnos nem ismerjük, de a félarasznyi címerek, különösen az Irinyi címer részletgazdag kidolgozása, valódi művészi rangra emeli alkotóját. A dombormű finom kontúrjai, a megjelenített figurák egész domborművön belüli harmonikus aránya, mind-mind, az összetett címert az obeliszk igazi ékkövévé avatják, mintegy megkoronázva azt.

 Akantuszlevél, tornasisakok és a két címert egyesítő korona
Akantuszlevél, tornasisakok és a két címert egyesítő korona
Fotó: Irinyi Gábor (Nagyvárad)

Itt ragadjuk meg az alkalmat, hogy köszönetünket fejezzük ki nyomravezetőinknek, akik segítségével megismerhettük ezt a meghatóan szép családi emléket.

Források, ajánlott és felhasznált irodalom:
Fehér Dezső: Bihar megye, Nagyvárad kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkönyve. 1933. Nagyvárad, Sonnenfeld Rt.
Bertényi Iván: Kis magyar címertan. 1983. Budapest, Gondolat Kiadó
Borovszky Samu: Bihar megye és Nagyvárad. 1901. Budapest, Apolló Kiadó
Orosz Otília Valéria: Műemlék orgonák. 2008. Nagyvárad, Partiumi füzetek
Borbély Gábor: Szőlő és bor az Érmelléken. 2009. Nagyvárad, Partiumi füzetek
Borbély G., Dukrét G., Péter I. Z., Stark E.: Bihar megye útikönyve 2004. Nagyvárad, Prolog Kiadó
Érmelléki Egyházmegye honlapja http://www.hhrf.org/kre/ermell2.htm