 ényeslitke
 agyarországon, a Nyírség szélén, a Rétköz északi részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az ukrán-magyar határ közelében, a Kisvárdai kistérségben fekvő Tisza menti település, Fényeslitke. A község legkönnyebben a 4-es főútról Nyíregyházáról (55 kilométer), vagy a Nyíregyháza-Záhony vasútvonalon közelíthető meg. Közelében fekszik még Döge, Komoró, Kécske, Mándok, Mezőladány és Tornyospálca.
Fényeslitke címere
Fotó: Irinyi Gábor (Nagyvárad) |
 község címere álló, negyedelt tárcsapajzsú, egyesített címer. A pajzsfő jobb szélén található zöld pajzsmezőben (képünk eléggé napszítta tábláról készült), tizenhat sugarú, emberarcú arany nap lebeg, utalva ezzel valószínűleg a település nevében található Fényes előtagra.
A pajzsfő bal szélén található pajzsmezőben, kék mezőben, négy arany nyírfa lebeg, mely utalás a Nyírségre. Ugyanez a címerkép látható a pajzstalp jobb szélén is.
Az aranynap és a nyírfák, mind a nyolc megtalálható a település 1908. évi kőrpecsétjén is. A pajzstalp bal szélén zöld mezőben, egy arany alma lebeg, a régióban és a településen oly fontos, nagy területen folytatott almatermesztést jelképezve. A környéken termett szabolcsi alma ma is fogalom!
 evét a legutóbbi időkig Fényes-Litke formában írták megkülönböztetendő Litke községtől. A források a Litke elnevezést tulajdonnévből származtatják, míg a Fényes előtag talán a sok napsütéses napra utal (lásd kitűnő gyümölcstermő hely), de találkoztunk olyan véleménnyel is, hogy fövenyes helyet jelöl, ennek azonban ellentmond a címerében látható arany nap ábrázolás.
Neve 1334-ben a Zichy-okmánytárban Litkeként szerepel. A leleszi konvent levéltárában 1459-ben és 1500-ban, nevét Lythke formában találjuk. A XIX. században Körjegyzőségi székhely, 1984-től a tőle 5 kilométere fekvő Kisvárda városkörnyéki települése, 1990-től saját, önálló Önkormányzata vezeti.
községben sok a látnivaló. Van temploma a római katolikusoknak és a reformátusoknak, imaháza az izraelita hitközségnek (ez utóbbit ott jártunkkor sajnos nem tudtuk megtekinteni). A Szentháromságnak szentelt katolikus templom késő barokk stílusban, 1776-tól kezdődően öt éven át épült. Liturgikus tere mai látható formáját, az épület 1980-as nagyobb felújításakor történt átalakításának köszönhetően nyerte el.
A késő barokk stílusban épült Szentháromság
római katolikus templom |
A Szentháromság templom lelki megnyugvást
sugárzó mai stílusú liturgikus tere |
Megszületett a Megváltó, az Úr, Dávid városában
(a katolikus templom egyik freskója) |
II. János Pál pápa címerét talán kevesen ismerik
(a katolikus templom egyik freskója) |
A katolikus templom előtt az 1882-ben felállított díszes feszületet és Nepomuki Szent János barokk műemlék szobrát láthatjuk. A több mint kétszáz éves szobrot 1990-ben felújították, újrafaragták, ennek köszönhetően ma nagyon szép állapotban láthatjuk.
Nepomuki Szent Jánosról azt kell tudni, hogy Csehország védőszentje, s a XIV. század közepén született, nem meglepő módon a csehországi Pomukban. Prága általános érseki helyetteseként egyházi mentelmi jogokkal foglalkozott. Ezek védelmében a királlyal szemben is fellépett, amiért IV. Vencel cseh király személyesen megkínozta, s a Károly-hídról 1393-ban a Moldva folyóba dobatta. Később ő lett a gyónási titok vértanúja.
A katolikus templom előtt álló 1778-ban
készült barokk műemlék |
Nepomuki Szent János portréja
Fényeslitke 2009. |
A katolikus templommal egy utcában, a Petőfi Sándor úton találjuk Fényeslitke nagyon impozáns tornyú másik templomát, a református templomot. A korabeli román stílusú épületet átépítették, de homlokzata megőrizte eredeti stílusát. Szószéke barokk stílusú, tornya 35 méter magas, a toronysisakot négy fiatorony díszíti.
A községben a két templom közti egyik parkban látható a Református Idősek Otthonának, 2003-ban átadott épülete. A vele szemközti utcában a község Művelődési Házát találjuk, a mellette levő emlékparkban Győrfi Lajos szobrászművész és Papp Zoltán kőfaragóművész szokatlan formájú hősi emlékművével találkozunk.
A Községháza épülete előtt II. Rákóczi Ferenc mellszobra, míg a vele szemben levő parkban a Millenniumi Emlékmű hatalmas gránit tömbjén, Árpád és a vezérek lovas alakja látható.
A Művelődési Ház mellett 2002-ben
felavatott Hősi emlékmű |
Az 1831-ben átépített román stílusú
református templom |
ényelitke talán legszebb emlékműve (s nem csak számunkra, az Irinyi család tagjai számára) irinyi Irinyi Bertalan emlékműve, aki az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején huszárőrnagyként szolgálta hazáját. Az emlékművet az utókor tisztelete jeléül (a talapzatán látható felirat tanúsága szerint) a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztériuma és Fényeslitke Önkormányzata állítatta 2001-ben.
A félelmet nem ismerő tekintet mely csak
egy huszártiszt sajátja lehet |
irinyi Irinyi Bertalan emlékműve
Fényeslitke 2009. |
Győrfi Lajos nagyon kifejező alkotása
Fotó: Irinyi Gábor (Nagyvárad) |
A mellszobrot a neves szobrászművész Győrfi Lajos készítette, a kőfaragó Papp Zoltán, míg a bronzöntő a karcagi, Varga Imre volt. Az egész alkotás leghangsúlyosabb eleme a huszártiszt nagyon kifejező, magával ragadó, elszántságot tükröző tekintete. A huszár atributumok közül, a mellszobron jelen van a sűrű zsinórozású dolmány, a galléron az őrnagyi csillag, a bajusz, de éppen a tekintet egész művön belüli hangsúlyosságát megtartandó, nincs jelen a díszes huszárcsákó.
Érdekes a szobor felülete is. Egészen közelről nézve olyan mintha a szobrász műtermében álló, még puha agyagból formázott mellszobrot látnánk. A mintázó szerszám minden egyes kis simítása, formázása jól látszik. Szinte félünk megérinteni, nehogy ujjunk nyomot hagyjon a puha agyagban.
A nagyon hangulatos utcák egyike,
a házak mint megannyi ékszerdoboz |
A temető az egyik legrendezettebb volt
amit utunk során láttunk |
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2007. január 4-én tartott ülésén a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította Irinyi Bertalan, néhány évvel azelőtt beazonosított, Fényeslitkei temetőben álló sírját. Az erről szóló határozat, hivatalos formában is megjelent a Magyar Közlöny 2007/97. számában.
Ma Irinyi Bertalan huszárőrnagy obeliszkje családtagjai sírkövével együtt látható. A sírkövekről ma is pontosan leolvasható, az Irinyi család tagjainak (lásd nemesi családfa) a történelem különböző korszakaiban, a haza szolgálatában nyújtott hősiesen helytállása. Unokája, Csaba huszárszázadosként, dédunokája László huszárfőhadnagyként szolgált.
Az Irinyi család nyughelye
Fényeslitke 2009.
| 
Irinyi Bertalan és felesége hajnácskeői
báró Vécsei Kornélia sírköve |
Források, ajánlott és felhasznált irodalom:
 Bertényi Iván: Kis magyar címertan. 1983. Gondolat Zsebkönyvek, Gondolat Kiadó
Borovszky Samu: Szabolcs Vármegye. 1901. Budapest, Apolló Kiadó
 A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság honlapja http://www.nkb.hu/?node=219
Ráday Mihály (Magyar Televízió): Unokáink sem fogják látni http://old.hirado.hu/magazin/cikk.php?id=186770
|
