kezdőoldal  kezdőoldal  Az Irinyi család története  Irinyi családfák  Irinyi nemesi kellékek  Egy kis földrajz  Az Irinyi család tagjai ma  Irinyi galéria  Hires Irinyiek  Irinyi források
emesi kellékek

ldalunknak a Nemesi kellékek címet adtuk, utalva ezzel az Irinyi család ősi ágának nemességét kifejező korabeli atributumokra, családi jelvényekre. A nemességet megtestesítő jelképekről mindenkinek elsősorban a griffekkel és lángot okádó oroszlánokkal teletűzdelt címerek jutnak az eszébe. Ezeknél azonban fontosabbak a kutyabőrnek csúfolt, a nemességet vagy a birtokadományt írásban rögzítő uralkodói adománylevelek, ezek azonban ma már kevésbé ismertek.
 Nemesi kellékel: adománylevél, címer, pecsét, pecsétnyomó

Becslések szerint Magyarországon az elmúlt ezer évben akár százezer család is kaphatott nemességet. Nagy Iván az ezernyolcszázas évek közepén írt hatalmas munkájában 12 ezer nemesi család adatait dolgozta fel. Ő a családok eredetét érdekes módon 108 ősnemzetségre vezette vissza, hogy ez mennyire felel meg a történelmi tényeknek az erősen kérdéses.

Azonban azt biztosan tudjuk, hogy a nemesi családokra vonatkozóan már a középkorban is készültek összeírások. Ezek azonban a századok folyamán, mint az Irinyi család esetében a tatárdúlás évében, megsemmisültek vagy mint később a különböző uralkodói adományokat tartalmazó királyi könyvek 1526-ban, a mohácsi csata évében a Dunába vesztek.

Ezért aztán az évszázadok folyamán, az éppen regnáló uralkodó időről időre megerősítette a családok adományaira vonatkozó jogait. Az Irinyi család nemesi privilégiumait megerősítő királyi oklevelet 1279-ben V. István fia, IV. (Kun) László király bocsátotta ki, amint arról a családtörténetben említést tettünk.

A királytól az adományhoz címert nem kaptak, hiszen a legelső ismert címerábrázolások is mindössze jó száz évvel korábbról ismertek, s címert akkoriban csak az uralkodók használtak. Az első hazánkhoz közel eső területről ismert címer, III. (Stájer) Ottokár 1159-ből származó párducos címere. Az első címerpajzsba foglalt magyar címerrel, egy kettős kereszttel 1190 táján találkozunk.


Az irinyi Irinyi család pecsétje (fekete-fehér kép)
Fotó: Irinyi István gyűjteményéből

A címerek széles körű elterjedését egy a csatamezőkön megjelenő új harcmodor, az ellenséges hadsereg gyalogosainak sűrű sorait áttörő, ék alakban támadó páncélos lovagok megjelenésének köszönhetjük. A nyílveszőktől védelmet nyújtó páncélban harcoló lovasok fejét takaró sisak, a harcmezőn teljesen felismerhetetlenné tette viselőjét.

A csata forgatagában szükség volt valamilyen megkülönböztető jelre, hogy ki a barát s ki az ellenség, ezért a sisakra és a pajzsra egy-egy jelet tettek. A korai időkben ezek elsősorban geometriai ábrák, színes vonalak (úgynevezett mesteralakok) voltak. Később megjelentek a különböző mitikus állat- és emberábrázolások, hősi tettek emlékét őrző címerképek.

 Irinyi címeres vörös viaszpecsét lenyomat  Irinyi címeres vörös viaszpecsét lenyomat
Irinyi-címeres pecsét vörösviasz lenyomata egy okiraton
irinyi Irinyi István aláírásának részletével
Fotó: Irinyi István gyűjteményéből

z Irinyi család nemesi címere az úgynevezett beszélő címerek sorába tartozik. A címerkép arra az eseményre utal amikor a két testvér, Venczel és László stillfriedi vitézségének eredményeképpen a foglyul ejtett cseh herceget a magyar király elé vezetik (lásd családtörténet és A két Irinyi). A címer pajzsa egy kerektalpú vagy doborpajzs. Ez a pajzsforma a XIV. században volt divatban, később kiszorította a tárcsapajzs.

A címerképen kék mázon, zöld mázú pajzstalpon két díszruhás alakot látunk. Jobb oldalt egy kuruc tiszti egyenruhához hasonló öltözetet viselő, zöld dolmányos, párducbőr kacagányos, bajszos vitéz áll. A vitéz egyik kezében kivont kardot míg másik kezében rabláncot tart, melynek végén, lábán rablánccal egy fogoly koronás fő áll. A koronás fő előkelő, királyi voltát a koronán kívül, további uralkodói jelvények is mutatják, vállán hermelinprémes palást, mellén ötágú csillag, kezében jogar látható.

 Az Irinyi család címere
Az Irinyi család címere a Magyarország
vármegyéi és városai sorozat
Szathmár Vármegye című kötetéből
 Kuruc huszártiszt vörös dolmányos párducbőrös kacagányban
Kuruc huszártiszt vörös dolmányos
párducbőrös kacagányban
(Nemes M. szerint rekonstruálva)
 Siebmacher Ungarischer adel című könyvében látható címer
Siebmacher Ungarischer adel című
könyvében látható címer
 A címer hamisszínű képe
A címer hamisszínű képe
Készítette: Irinyi István (Nyíregyháza)

A címer sisakja egy szemben álló csöbörsisak, amely a XIII. századtól kezdve látható a különböző címereken. Régebben az arany sisakot előkelőbbnek tartották az ezüstszínűnél, de később ez elvesztette jelentőségét s a sisakok színe általában ezüst lett, arany díszítéssel. A heraldikai korona ötlombú (három levél közt két gyöngy), abroncsán és a leveleken rubinnal és zafírral díszítve. A koronából a címerképben látható vitézzel azonos kinézetű, kivont kardú vitéz növekszik.

Az előkelő családok címerében olykor előforduló címerpalásttal itt is találkozunk. Ez itt ezüst béléses, bíbor színű, a korona vonalában átkötve egy-egy ezüst szalaggal, kétoldalt két csücsköt képezve, hegyes véggel omlik alá.

 A nemesi címer Irinyben
A nemesi címer Irinyben
Fotó: Irinyi István (Nyíregyháza)
 Az Irinyi család címere Pócspetriben
Az Irinyi család címere Pócspetriben
Fotó: Irinyi Gábor (Nagyvárad)

A címer természetesen több helyen is megjelenik, lásd egyszerűbb formában pecséteken illetve némi eltéréssel épületek tulajdonjelző díszítéseként. Az Irinyből és Pócspetriből ismert címereken csöbörsisak helyett már a későbbi korok divatjának megfelelő pántos tornasisakot találjuk. A Pócspetriben látható címer pajzsa már doborpajzs helyett csücsköstalpú pajzs.

Az Irinyben látható több mint százhetven éves, gazdag kidolgozású címerábrázoláson további különbségeket is megfigyelhetünk. A vitézek kezében kivont kard helyett alabárdot láthatunk. A teljes megadást pedig a rab előtti bársony párnára halmozott korona és törött kard szimbolizálja. Az alkotó a címer köré pajzstakaró helyett akantuszlevél foszlányokat faragott, létrehozva ezzel az általunk ismert legszebb Irinyi címerábrázolást.

 A kászonimpérfalvi Balási és az irinyi Irinyi család összetett címere
A Balási és az Irinyi család összetett címere
Fotó: Irinyi Gábor (Nagyvárad)

A címerhasználat egy nagyon érdekes módjára találunk példát irinyi Irinyi Szeréna és férje obeliszkjén, Érkörtvélyesen. Nevezetesen a két nemesi család sarjának házasságát jelképező, úgynevezett összetett címerábrázolásra. Ez a heraldikai jobb oldalon a férj, bal oldalon a hajadon címerének, kicsit megdöntött címerpajzson, akantuszlevél foszlányok mellett, a sisakokon egy nagy heraldikai koronával összefogott címerábrázolása, a hitvesi együvé tartozás nagyon szép és megható jelképe.

Források, ajánlott és felhasznált irodalom:
Bertényi Iván: Kis magyar címertan. 1983. Budapest, Gondolat Kiadó
Borovszky Samu: Szathmár Vármegye. 1901. Budapest, Apolló Kiadó
Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. 1857/68. Pest
Nagy Iván: Családtörténeti értesítő czímerekkel és leszármazási táblákkal, I-III. évf. 1899-1901. Budapest
Révai Nagy Lexikona XIX. kötet 1926. Budapest, Révai Kiadó